A Hungaroring története
1983-ban a Forma 1 vezetésénél felröppent egy ötlet, miszerint futamot kéne rendezni a képzeletbeli vasfüggöny mögött. A terv Magyarországra az Országos Testnevelési és Sporthivatalhoz érkezett egy telefax formájában, akik hamar meg is egyeztek a Magyar Autó- és Motorsport Szövetséggel, illetve az állammal. Rohonyi Tamás képviseletében meg kezdődtek a tárgyalások, aminek az eredménye az volt, hogy 1985-ben már futam lesz az országban.
A helyszín nem volt olyan egyértelmű, több esetleges opció is felmerült, mint például a Népliget vagy a Velencei-tó északi partja. Az előbbit környezet védelmi okokból, még az utóbbit inkább a honvédelmi miniszter miatt kellett elvetetni. Ezután indult a keresés Budapest keleti oldalán, ahol rátaláltak Mogyoród mellett egy „tányérra”, ami már megfelelt az elvárásoknak és a kormánynak is. Papp István és Gulácsi Ferenc vezetésével végül megindult a Hungaroring építése, amihez nagyban hozzájárult, hogy a kommunizmusban nem kellett sok, hogy egy ilyen nagy beruházásra igent mondjanak és támogassák azt.
Végül az 1985-ös naptárból kikerült a verseny, de 1986. augusztus 10-én elrajtolt az első Magyar Nagydíj. Azóta kétszer módosult az eredeti nyomvonal. Elsőként a kettes kanyar utáni sikánt vették ki a nyomvonalból, majd 2003-ban elnyerte a jelenlegi formáját a pálya azzal, hogy meghosszabbították a célegyenest és a 12-es kanyar előtti egyenest.
A pályát szinte minden pilóta szereti, illetve kifejezetten nehéznek tartják azok, akik versenyeztek rajta. Rengeteg izgalmas futam van már a Hungaroring háta mögött, és úgy tartják, hogy ez az új győztesek pályája, hiszen többen is itt szerezték első futamgyőzelmüket, mint például Fernando Alonso 2003-ban, vagy Esteban Ocon a kaotikus 2021-ben. A pályának jelenleg 2027-ig van szerződése, de már tárgyalnak a 2032-ig tartó hosszabbításról. Most hétvégén ismét teltházat várunk, de a szurkolók nagy többsége ismét hazánkon kívülről érkezik a főváros agglomerációjába.
borítókép: motorsportimages.com